Csábi Római Katolikus Egyházközség

HÚSVÉT - AZ IMA FONTOSSÁGA

A besztercebányai egyházmegye pásztorlevele 2022. április 17.

Kedves Testvéreim, a püspöki hivatalból szeretettel köszöntünk benneteket!

      Húsvétot ünneplünk, az Úr Krisztusnak a gonosz és a halál feletti megváltó győzelmét, de - sajnos - nem tudjuk teljesen átadni magunkat ennek az ünneplésnek, mert az ukrajnai háború súlyos következményeivel ezt nem engedi meg, amelyet mi itt Szlovákiában is erőteljesen érzünk.

      Ugyanakkor az a gondolatunk támad, hogy hol van Isten gonosz feletti győzelme, amikor annyi ártatlan ember szenved – betegek és gyengék, öregek és kisgyermekek és még sokan mások?

      Valószínűleg megkérdezitek: „Miért ez a kegyetlen gonoszság, megannyi imádságunk ellenére és mi – emberek – ennek ellenére nem válunk jobbá?”

      Nem könnyű egyszerűen válaszolni erre a kérdésre. Segíthet nekünk az arsi plébános Vianney János Mária (+1859, mint 73 éves), francia pap, akit 1925-ben szentté avattak. Odaadó papi és lelkipásztori munkásságával vált ismertté plébániáján, majd később egész Franciaországban.

      Vianney Szent János Mária rendkívül nehéz életet élt. Mindössze hároméves volt, amikor kitört a francia forradalom, és példátlan terror uralkodott el az egész országban. A forradalom terrorja után jött Napóleon császár közel 20 éves hódító háborúival számos európai országban. Vianney Szent János maga is megtapasztalta, mi az a véres háború, éhség, életmentésért való menekülés és hajléktalanság... Amikor 1815-ben, 29 évesen pap lett, sokan kérdezték tőle – miért engedte meg Isten ezt a szenvedést? Hol van Krisztus győzelme a gonosz felett? Miért hagy minket Isten ilyen nehéz életet élni? – és ő türelmesen válaszolt: „Igazából azért, mert rosszul imádkozunk, és nem vagyunk készségesek megjavulni!”

       Kérem, gondolkodjunk el az ő válaszán, és tanuljunk belőle.

      Tudjuk, hogy az ima az ember szeretetteljes beszélgetése az Úristennel, vagyis - az emberi szív Istenhez emelése. Az ima eredménye, amint azt az arsi plébános tanította, nagyban függ a módtól, ahogyan imádkozunk.

      Vianney Szent János Mária a jó ima öt tulajdonságát hangsúlyozta.

      1. Ahhoz, hogy imádságunk kedves legyen Isten előtt és hasznos számunkra, a megszentelő kegyelem állapotában kell lennünk, vagy legalább vágynunk kell arra, hogy elhagyjuk a bűnt. Mert a javulásra nem törekvő bűnös imája az Istent csúfolja és sérti. Mert Istenhez szeretetteljesen szólni – és egyben szeretni a bűnt nem lehet.

      2. Az ima a szív felemelkedése Istenhez - szépségéhez, nagyságához és főleg szeretetéhez... Tehát ha az imádságban szándékosan másra gondolunk, mint Istenre, akkor imádságunk rossz. Amint észrevesszük, hogy gondolataink valahol elkalandoznak, gyorsan térjünk vissza Istenhez, imánk tartalmához... A lelkiatyák azt tanítják, hogy miközben buzgón imádkozunk, egyre nagyobb vonzalmat tapasztalunk iránta, és imánknak egyre jobb íze lesz.

      Cassian Szent János (+435) pap, lelki író és apát volt egy marseille-i kolostorban (ejtsd: marszej). Gyakran hangsúlyozta, milyen áhítatosan imádkoztak az első keresztények; hogy a templomban nagy tisztelettel álltak Isten színe előtt, olyan mély csendet megőrizve, mint a halottak. Nem voltak ott sem székek, sem padok. Ítéletre váró bűnösökhöz hasonlítottak... Ilyen keresztényekkel a mennyország hamar megtelt, sok szentet adva az Egyháznak.

      3. Imáink legyenek bizalommal és erős reménnyel teljesek, hogy Istentől megkapjuk, amit kérünk. Az Úr Jézus mindig megkövetelte a bizalmat azoktól, akiket csodálatos kegyelmekben részesített. Soha ne felejtsük el, hogy Isten mindenhatósága végtelen és Isten irgalma határtalan... Krisztus érdemei kimeríthetetlenek. Példamutató bizalomról szól a bibliai vérfolyásos asszony története (vö. Mt 9,18). Azt gondolta magában az asszony: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” És meggyógyult. Jézus ránézett és szeretettel azt mondta neki: „A hited meggyógyított téged.” Akiben ilyen bizalom van, az soha nem fog csalódni.

      4. Imádságainkat tiszta szándékkal kell végezni, és csak azt kérni, ami Isten dicsőségét és üdvösségünket szolgálja. Igen, ideiglenes dolgokat is kérhetünk, de csak úgy, ha azok lelki hasznot hoznak nekünk vagy embertársainknak. Szent Ágoston (+430) azt mondta, hogy mi gyakran valami másra vágyunk– nem arra, amit kérünk. Például, amikor a Miatyánkot imádkozzuk, azt mondjuk: Miatyánk, aki a mennyekben vagy. Ezek a szavak azt jelentik: „Istenem, szakítsd el szívemet a földtől, az ideiglenes dolgaimtól, hogy gondolataim és vágyaim hozzád szálljanak!” – És mégis hány ember haragudna meg, ha az Isten ebben a kegyelemben részesítené őket!

      5. Végül, imádságaitok legyenek kitartóak. Néha nem vagyunk készek a kegyelemre, máskor Isten próbára tesz bennünket és nem hallgat meg azonnal. Szent Ágoston öt évig könyörgött Istenhez megtéréséért. Emlékezzünk arra, hogy ha Isten nem adja meg azonnal, amit kérünk, akkor más, még szükségesebb kegyelmekkel ajándékoz meg minket.

      Az imádságban való kitartás szép példája a bibliai kánaáni asszony, aki lánya gyógyulásáért könyörgött Jézushoz (vö. Mt 15,21k). Ez az eleinte elutasított asszony végül így szólt: „Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról. Erre így szólt Jézus: „Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.” Még abban az órában meggyógyult a leánya.”

      Mennyei védőszentünk - Xavéri Szent Ferenc (+1552) - a kitartó és rendszeres imádság példaképe. Ferenc azzal kezdte minden misszióját, hogy először lefordította az alapvető imákat a helybéliek anyanyelvére. Egy jelentésben, amelyet Indiából küldött elöljárójának, Ignácnak, azt írta, hogy napközben annyi gyerek és munka veszi őt körül, hogy csak éjszaka tud imádkozni, amit a nagy fáradtság ellenére lelkiismeretesen meg is tesz.

      Vianney Szent János Mária arsi plébános arra tanít bennünket, hogy a jóság húsvéti győzelme hogyan kaphat helyet életünkben a jó imádság által. Csak ha jól imádkozunk (Szent János által tanított öt imatulajdonság segítségével) nyílhatunk meg Isten nagy és csodálatos kegyelme előtt - és jobbá válhatunk mi magunk és az egész világ.

      Kedves testvéreim, az Úr Jézus Krisztus valóban feltámadt a halálból, és megváltott minden teremtményt. A világunk szebbé és jobbá válhat. Ezért egy jól végzett imával készüljünk fel arra, hogy Krisztus megváltó művének gyümölcsét meglássuk, megértsük és érte éljünk. A jól végzett imádságaink lehetővé teszik Isten jóságának kiáradását az egész világra.

      A püspöki hivatal részéről mindannyitoknak békés és kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánunk!

      Legyünk mindannyian készségesek rendszeresen és jól imádkozni.

      Nyissuk meg szívünket - és egész országunkat - a húsvéti áldás, jóság és kegyelem előtt.

      Krisztus feltámadásának gazdag gyümölcsei késztessenek bennünket békés, bölcs és keresztény életre.

      Szívbéli áldásomat adom rátok!

Mons. Marián Chovanec, besztercebányai püspök