Csábi Római Katolikus Egyházközség

HÚSVÉT – JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK FONTOSSÁGA

A besztercebányai egyházmegye pásztorlevele 2020. április 12.

Kedves Testvérek, szeretettel köszöntelek Benneteket!

      Egy világjárvány által okozott rendkívüli helyzetet élünk meg itthon és külföldön. Ez a súlyos helyzet napról napra, hétről hétre változik, a Föld változandóságnak és mulandóságnak képét ábrázolva. Kérem, amennyire lehetséges, ebben a nehéz pillanatban is próbáljuk figyelmünket a kereszténység nagy és változatlan igazságára és szilárd bizonyosságára - Urunk feltámadására fordítani!

      Jól tudjátok, hogy minél érettebb és idősebb az ember, annál jobban és gyakrabban szeret emlékezni. Jómagam is szívesen visszaemlékezem egy verbita papra, Emil atyára, aki éveken át Trencsénben működött és nagy védelmezője volt a keresztény hitnek. Gyakran hallottam, milyen sikerrel szállt szembe a vitatkozókkal. Emlékszem, amikor a hadsereg egy fiatal tisztje azzal állította szembe az atyát, hogy a kereszténység semmiben sem különbözik más vallásoktól, hiszen a világon sokféle "népi hiedelem" és sok vallásalapító létezik, ezért a saját Krisztusával hagyjon békét. Majd Emil atya megkérdezte a tisztviselőt: „Kérem, azok a vallásalapítók, akikről beszél, feltámadtak a halottak közül?” „Nem tudok róla” - válaszolta a tiszt. "Viszont én tudom, hogy Jézus Krisztus dicsőségesen feltámadt a halottak közül!" - tette hozzá Emil atya.

      Emil atya említett érvei nem újak, azok valójában tükrözik a nemzetek apostola, Szent Pál korintusiaknak írt első levelének tanítását. Pál apostol így szól: „Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem. Ráadásul még Isten hamis tanúinak is bizonyulunk.... . Ha ugyanis a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, ...  azok is elvesztek, akik Krisztusban haltak meg... . De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel“ (vö. 1Kor 15, 13-22).

      Jézus Krisztus feltámadása örökre a kereszténység legfontosabb eseménye marad! Isten feltámasztotta Jézus Krisztust a halottak közül - vasárnap kora reggel, a nagypénteki keresztrefeszítése és temetése után harmadnapon. A keresztény élet és a keresztény teológia legfontosabb eseménye Jézus Krisztus halála és feltámadása, amelyre húsvéti ünneplésünkkel emlékezünk.

      Az Újszövetség szövegei nem tartalmaznak közvetlen leírást a feltámadás pillanatáról, viszont a szemtanúk szerint kétféle leírást kínálnak: Jézus embereknek való megjelenését, és az üres sír leírását. Ezek az emberek a Feltámadottal való találkozásuk után egész életükben a feltámadás csodás eseményének állhatatos tanúivá váltak. Személyes megtérésük, életüknek a krisztusi tanúságtételre való új összpontosítása (vö. ApCsel 1, 22; 10, 41) - és a nagy üldöztetés ellenére - életük értelmévé vált.

      Manapság egy olyan világban élünk, amely mindent az érzékszerveivel akar ellenőrizni, ugyanakkor még egy ilyen gondolkodásmódban is Isten segítőkészségével találkozhatunk. A feltámadásról szóló tanítás a keresztény ereklyékkel való összekapcsolásának egyik példája a torinói lepel, amely az emberi testnek csodálatos képmását mutatja. A lepel jelenlegi neve Torinó olasz városából származik, ahol ezt az ereklyét 1578 óta gondosan őrzik.

      Nemcsak a keresztény szerzők állítják, hogy a gyolcsba göngyölt test nem csupán emberi, hanem isteni is, és a leplen lévő képmás csodálatos módon a feltámadás pillanatában keletkezett. VI. Pál pápa vallomása szerint, „a vászon Jézus keresztrefeszítésének, halálának és feltámadásának nagyszerű dokumentációja, amely véres levélbe íródott számunkra“. Antonio Cassanelli The Holy Shroud (A szent lepel, 2002)  írója állítja , hogy a lepel a feltámadás pillanatában létrejött Krisztus szenvedése öt fokának szándékos isteni feljegyzése. A közelmúltban ezt a nézőpontot igazolta Bernardo Hontanilla a spanyolországi Navarrai Egyetem klinikájának plasztikai sebészprofesszora, amelyről a katolikus újság is beszámolt (vö. Katolícke noviny, 2020. március 1-jei 9/2020 száma). Hontanilla professzor azt állítja, hogy a vászonba göngyölt ember mozog és "megpróbál felkelni". A professzor tudományos szempontból bizonyítani tudja ezt az érvet.

      A Torinói lepel (olaszul sacra sindone a görög szindón szóból – jelentése: lepel)  egy 4,36 × 1,1 m méretű, 2,5 kg súlyú lenvászon szövetdarab, rajta tudományosan megmagyarázhatatlan kép – lenyomatok és foltok találhatók. A hagyomány szerint Arimateai József és Nikodémus lenvászonba helyezte Jézus agyonkínzott testét röviddel a keresztről történő levétele után (vö. Jn 19, 38).

      A lepel két oldalán lévő foltok titokzatos jegyei egy megostorozás sérüléseit magán viselő halott ember arcának és testének. A sebek jellemzői és elhelyezkedései teljesen megfelelnek az evangéliumok leírásának. A vászon jó minőségű lenfonalból szőtt; különleges halszálka szövésmintát ábrázoló darab, ami nagyon drága (hiszen a vásznat gazdag ember - Arimateai József vásárolta, vö. Mt 27, 57-59). A vászon régisége többszörösen alátámasztható, egyrészt számos pollenszemcsével, amelyek 2000 évvel ezelőtt csak Palesztínában fordult elő; majd az indiai gyapjú nyomaival, ami a szövőszékről kerülhetett rá (gyapot nem terem Közép Európában); valamint egy lepton érme egyedi lenyomata a férfi jobb szemén, amit Kr. u. 29 és 30 között verettek. Abban az időben szokásban volt a zsidóknál pénzérmét helyezni az elhunyt szemére. Az a tény, hogy a jobb szemen elhelyezett lepton érme hibás veretésű volt, tehát a 29-ben forgalomban lévő érme hibás változatáról van szó, (a hibás érmék példánya nagyon ritka volt és  Európában sokáig nem ismert) - szinte teljes egészében kizárja a középkori csalásokat.

      Sajnos a vászon 1988. évi radiokarbonos kormeghatározása tudományosan következetlen volt és megtévesztő, amit 2000-ben és 2002-ben különböző csoportok vizsgálatai megerősítettek. Ezért az anyag eredete és annak megmagyarázhatatlan képe a mai napig vita tárgyát képezi a teológusok, történészek és más kutatók körében.

      Noha néhány embernek a torinói lepel „Jézus feltámadásához való útmutatót“ jelent, az egyház hagyománya nagyobb hangsúlyt fektet a „tanúkra“ (vö. ApCsel 1, 22; 10, 41). Az egyház hagyománya szerint Jézusban való személyes megszentelődésünk igazolja, hogy Jézus él. A Jézus Krisztus nevében történő keresztelés és minden szentségi feloldozás bizonyítja, hogy Jézus él. Az egyház és történelme, - bár gyakran telve emberi gyengeségekkel és kudarcokkal, - mindörökre és szilárdan támogatja a hitünket, vö. 1 Tim 3,15: „Az élő Isten egyháza az igazság oszlopa és biztos alapja.“

      Kedves Testvéreim! Mi is csatlakozzunk Krisztus feltámadásának bátor tanúihoz, különösen ebben a nehéz társadalmi-egészségügyi helyzetben, hitünket hűségesen megélve - otthon és bárhol, ahol tartózkodunk. Megkaptuk az isteni világosság ajándékát, ezért éljünk benne!

      Békés és kegyelemteljes húsvétot kívánok! Buzdítson bennünket a feltámadt Krisztussal való találkozásnak végső és örömteli húsvéti reménye. Ő a mi biztonságunk, életünk igazi értelme és legfőbb célja.

Legyen Veletek szívbéli áldásom!                                                                   Mons. Marián Chovanec püspök